Rövid ismertetés
A TMclass az Ön árui és szolgáltatásai osztályozási folyamatának megkönnyítése érdekében egyesíti valamennyi részt vevő (védjegy) hivatal osztályozási adatbázisát (áru- és szolgáltatásleírásokat, illetve -megnevezéseket). Ez az osztályozás a védjegybejelentéshez szükséges lépés, legyen szó nemzetközi védjegyről, vagy az összes európai uniós tagállamban védjegyoltalmat nyújtó európai uniós védjegyről, vagy országspecifikus védjegyről.
Ha a TMclass-ban osztályozási megnevezést keres, látni fogja, hogy az adott megnevezés melyik részt vevő hivatal adatbázisában jelenik meg. Ha egy megnevezés nem jelenik meg valamely részt vevő hivatal adatbázisában, az nem jelenti azt, hogy a részt vevő hivatal feltétlenül el fogja azt utasítani. Amennyiben azonban olyan megnevezést választ, amely nem található meg egy adott részt vevő hivatal adatbázisában, a szóban forgó részt vevő hivatalban a bejelentési eljárás hosszabb ideig tarthat, mert a megnevezés osztályozása nem történhet meg automatikusan, és azt egy védjegyelbírálónak felül kell vizsgálnia.
Ha több osztályból választ megnevezéseket, külön díj fizetésére kötelezhető. Például az EUIPO-ban a lajstromozás díja magában foglalja, hogy 3 osztályból lehet választani, miközben az Egyesült Királyság hivatalánál (UKIPO) minden további osztály esetén egy kis összegű díjat kell fizetni. A külön díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget ellenőrizze annál a részt vevő hivatalnál, ahol lajstromoztatja védjegyét.
A TMclass története
Korábban a védjegyoltalom megadása országonként történt. A folyamat meglehetősen bonyolult volt, mivel az oltalom egy másik országban történő megszerzéséhez ismerni kellett az adott ország nyelvét. Óriási eltérések voltak továbbá abban, hogy az egyes országok hogyan osztályozták az árukat és szolgáltatásokat.
1957 óta számos kezdeményezés történt azoknak a módoknak az egységesítésére, amelyekkel a különböző hivatalok és országok a védjegyekkel ellátható árukat és szolgáltatásokat osztályozzák. E kezdeményezések közé tartozik az alábbiakban ismertetett nizzai osztályozás, a háromoldalú megállapodás és a harmonizációs projekt.
A Fastruktúra adminisztratív eszköz, melynek célja, hogy a védjegy bejegyzését megelőzően eligazítást adjon a felhasználónak egy adott megnevezés osztályozásában. Az eszközt az EUIPO és az EU nemzeti hivatalai dolgozták ki a WIPO-val együttműködésben. A fastruktúra a Nizzai osztályozáson alapul, azonban nem hivatalos része a Nizzai osztályozási rendszernek. Nincs jogi hatása a védjegyek vizsgálatára vagy az áruk és szolgáltatások összehasonlítására.
A nizzai osztályozás
A WIPO szervezésében 1957-ben létrehozott nizzai osztályozás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások osztályozási rendszere. A rendszer a WIPO szervezésében 1957-ben megkötött többoldalú szerződés, a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló nizzai megállapodás keretében jött létre (www.wipo.int).
Számos ország elfogadta a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások osztályozására szolgáló nizzai osztályozást.
A nizzai osztályozás tartalmazza az osztályrovatokat , a magyarázó megjegyzéseket, valamint az áruk és szolgáltatások ábécésorrend szerinti felsorolását. Az osztályrovatok az áruk 34 és a szolgáltatások 11 osztályába sorolt különféle tételek jellegét írják le igen tág fogalmakkal. Az osztályrovatok teljes listájának megtekintéséhez kattintson ide. Minden osztályhoz tartoznak magyarázó megjegyzések, amelyek az osztályba besorolt, valamint néhány esetben az osztályba be nem sorolt termékek, illetve szolgáltatások típusát írják le. Az ábécésorrend szerinti listában adott áruk és szolgáltatási körök szerepelnek ábécésorrendbe szedve, a vonatkozó osztályok megjelölésével.
A TMclass-ban bizonyos áru- és szolgáltatásleírásokban az N jelölés szerepel. Ez azt jelzi, hogy a megnevezés a nizzai osztályozás ábécésorrend szerinti listájából származik. Ez a jelölés csak az EUIPO-tól származó adatokban szerepel.
Azokat az áru- és szolgáltatáslistákat, amelyek kizárólag a nizzai osztályozásban szereplő leírásokból állnak, helyesen osztályozottként fogadják el feltéve, hogy azokat az adatbázisban jelzett osztályon belül használták.
ID lista
A TM5 tagjai az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO), a Japán Szabadalmi Hivatal (JPO), a Koreai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal (KIPO), a Kínai Népköztársaság Ipari és Kereskedelmi Állami Hatósága (CNIPA) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO). Az ID lista ennek az együttműködésnek az egyik projektjét érinti.
A harmonizációs projekt
Az osztályozás harmonizációjának célja a részt vevő hivatalok körében egy közös osztályozási gyakorlat meghonosítása annak érdekében, hogy a felhasználó előtt egyetlen áru- és szolgáltatáslista jelenjen meg, minden nyelven és egyetlen osztályozási gyakorlatot alkalmazzanak, ezáltal egyformán fogadják el, illetve utasítsák el az áru- és szolgáltatáslistákat.
Háttér:
A nizzai osztályozást elsősorban adminisztratív célokból hozták létre. Számos védjegyhivatal, köztük az EUIPO is elfogadta azt a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások osztályozása érdekében. Ha egy adott áru vagy szolgáltatás nem jelenik meg az ábécésorrend szerinti felsorolásban, az osztály meghatározásához egy sor osztályozási szabályt alkalmaznak. Mivel ez különféle értelmezésekre ad lehetőséget, a hivatal az elmúlt évtizedekben eltérő osztályozási gyakorlatokat alakított ki.
Ezek az eltérések zavart eredményeztek. Alkalmazásuk nem felhasználóbarát, és a bejelentők számára a különböző hivatalokban ugyanarra a védjegyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre egységesen osztályozott lista.
A harmonizációval kapcsolatos elképzelés a 2008. júliusi TMclass konferencián született meg. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a hivatalok között az osztályozás terén nem lehetnek eltérések. Az új harmonizált adatbázis kezdőpontját az UKIPO és az EUIPO közösen fektette le azzal, hogy megállapodtak az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó közös, angol nyelvű adatbázisról. Svédország követte őket azzal, hogy az angol nyelvű adatbázist svéd nyelvre lefordítva hivatalos listaként ismerte el. Más hivatalok is követték ezt a megközelítést, és az európai uniós hivatalok többsége érdeklődést tanúsított.
Az angol nyelvet munkanyelvként használó valamennyi európai hivatal (az EUIPO, az Egyesült Királyság, Írország és Málta hivatala) elfogadta az angol nyelvű harmonizált listát.
Végül is az elképzelés az, hogy „problémamentes” forgatókönyv jöjjön létre, olyan, amelyben a védjegyet bejelentők a különböző hivatalokban közös osztályozási listát használnak, amelyek elfogadásáról ezek a hivatalok már előzetesen megállapodtak. A bejelentő szempontjából alacsony a kifogás kockázata, a részt vevő hivatal pedig kevesebb hiányos bejelentéssel találkozik.
A TMclass hangsúlyozza a részt vevő hivatalok között fennmaradó osztályozásbeli különbségeket, és továbbra is valódi egyedülálló európai szintű eszköz marad, amely minden újonnan csatlakozni kívánó hivatal előtt nyitott.
Jelenleg a nemzeti hivatalok több mint fele és az EUIPO (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) szolgáltat adatokat a TMclass-nak. Hamarosan a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) adatbázisai is bekerülnek a TMclass-ba.